Megosztás
Nyomtasd ki!
„ Nem szükséges, hogy én írjak verset, de úgy látszik, szükséges, hogy vers irassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye.”
József Attila József Attila Budapesten, 1905. április 11-én látta meg a napvilágot. Huszadik századi magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.
Hazánkban 1964. óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelgünk a tragikus sorsú poéta emléke és a magyar líra előtt.
„Mikor meghalt, nem volt semmije. És ma – költők tudják csak igazán! – egész világ a birtoka: fűszálak és csillagok, sőt a szótár egyes szavai, amiket büntetlenül senki többé el nem vehet tőle.” Pilinszky János: József Attila emlékkönyvébe „Sár és virág, kavargó semmiség, de hirtelen, mint villám, hogyha lobban – két sor között – kinyíl nekünk az Ég. |
„ Kosztolányi Dezső:
Negyven pillanatkép 1. Vers Nincs jelentős magyar író, költő, akire nem hatott volna József Attila alakja, költészete. Megszámolni is lehetetlen azoknak a tanulmányoknak szerit-számát, amelyek költészetét boncolgatják, magyarázzák.
“Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába; minden, ami azóta van, vele kezdődik” – László Zoltán.
Forrás itt található:
