A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának a szabályai
A nyugellátások típusai jelentős egyszerűsödésen mentek keresztül az utóbbi években. A jogalkotó ugyanis úgy döntött, hogy megszünteti a korhatár előtti nyugdíjakat, melyek álláspontja szerint járulékfizetéssel nem voltak teljes mértékben megalapozottak.
Ennek esett áldozatául többek között a korengedményes és a korkedvezményes nyugellátás is. Az öregségi teljes nyugdíj megszerzéséhez így a munkavállalónak teljesítenie kell egy életkori, valamint egy szolgálati időre vonatkozó feltételt. A jogalkotó azonban úgy döntött, hogy 2011.01.01-től biztosítja azon hölgyek számára az öregségi nyugdíjba vonulás lehetőségét, akik 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Jelenleg népszavazás van előkészületben, mely a férfiak azonos jogosultságát tűzte ki célul. Ahhoz, hogy ennek a jelentőségét teljes mértékben meg tudjuk becsülni, szükséges ismételten áttekinteni a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára vonatkozó szabályokat.
Alapfeltételek
Életkorától függetlenül jogosult teljes öregségi nyugdíjra az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. Biztosítási jogviszonyban azon a napon, amelytől kezdve a nyugdíját megállapítják, nő sem állhat. Ugyanezen szabály alapján a közszférában a jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt (40 éves jogosultsági idő) legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő dolgozó kérelmezi. Hasonló szabály azonban nem tartalmaz a Munka törvénykönyve. Felmentés esetén az általános szabályok szerint jár a felmentési idő.
Mi minősül biztosítási időnek, szolgálati időnek, illetve jogosultsági időnek
Fő szabály szerint biztosított az, aki munkavégzésre irányuló jogviszony keretében dolgozik, azaz munkavállaló, közalkalmazott, közszolgálati tisztviselő, kormánytisztviselő, bíró, ügyész, hivatásos állományú tag a Magyar Honvédségnél, rendvédelmi szervnél, NAV-nál stb. Ezen túlmenően egyéb kategóriákat is ide sorol a jog. Ilyen például az, aki álláskeresési támogatásban részesül. A biztosítási jogviszony az alapul szolgáló jogviszony keletkezésétől annak megszűnéséig tart.
Szolgálati időnek minősül a biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták.
Ezt követően nézzük meg azt, hogy mit is tekintünk jogosultsági időnek. Ennek a fogalma ugyanis a szolgálati idő fogalmától eltér, ahogyan azt eddig is tudtuk, annál szűkebb. A törvény értelmében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő. Mit is jelent ez utóbbi bekezdés? Azt jelenti, hogy jogosultsági időnek minősül az 1998. január 1-jét megelőzően többek között szakmunkás tanulóként és szakközépiskolai tanulóként végzett kötelező nyári gyakorlattal, a kisiparosként, magánkereskedőként, alkalmi fizikai munkát végzőként, szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként, gépjármű vezető-képző munkaközösség tagjaként, gazdasági munkaközösség tagjaként, ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, kisszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként, mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, az egyéni gazdálkodóként, a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként, a külföldi munkavállalóként, külföldi munkavállaló előadóművészként, ügyvédi munkaközösség tagjaként, jogtanácsosi munkaközösség tagjaként, szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként, közjegyzőként, önálló bírósági végrehajtóként, szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként, munkaviszonyban nem álló előadóművészként szerzett szolgálati idő. A szakmunkástanuló, illetve a szakközép iskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata akkor jogosultsági idő, amennyiben bejelentették és a TB nyilvántartás ezt tartalmazza. Az érintett nyugdíjszerv évente 40 napot ismer el így jogosultsági időként.
Fontos, hogy a felsorolt jogosultsági idők teljes mértékben figyelembe veendők, azokat nem kell arányosítani pusztán azért, mert az összegük akár az esetleges részmunkaidőre, akár az ellátás formájára tekintettel a minimálbért nem éri el (pl:GYED, ápolási díj).
Nem jogosultsági idő
A szabályozás a hölgyekre igen kedvező, ezért további, egyéb szolgálati időt jogosultsági időként NEM lehet figyelembe venni. Ennek megfelelően nem minősül jogosultsági időnek a tanulmányi idő sem. Fontos, hogy a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék is csupán a szolgálati és nem a jogosultsági időt növeli ! Akinek tehát a munkaviszonya a 40 éves jogosultsági idő elérése előtt szűnik meg, ezt maga megállapodás kötésével és saját befizetésével nem pótolhatja.
Minimális szolgálati idő
A hölgyek a feltételek teljesítése esetén öregségi teljes nyugdíjat kapnak. Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható azonban meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet ! A jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Nincsen tehát lehetőség arra, hogy a GYES, GYED stb. évei korlátozás nélkül beszámításra kerüljenek.
A negyven éves jogosultsági idővel rendelkező nők nyugdíjának az összege
A nők öregségi teljes nyugdíjra jogosultak. A nyugdíj összegére vonatkozóan az általános szabályok érvényesek, így annak számításánál már valamennyi szolgálati időt figyelembe kell venni. Az összeg számításánál már természetesen szerepet fog játszani az, hogy az illető milyen összegű jövedelmet, illetve ellátásokat kapott (részmunkaidő stb.).
Korlátozással lehet a nyugdíj mellett munkát vállalni
A munkavállalásnak nincsen akadálya. Amennyiben azonban a 40 éves jogosultsági idővel megszerzett nyugdíjjal rendelkező nő a versenyszférában dolgozik, a nyugdíjának a folyósítását az év végéig szüneteltetni kell, amennyiben az adott évi összjövedelme meghaladja a minimálbér 18-szorosát (1.890.000,-Ft). A következő évtől kezdve azonban a nyugdíja ismét folyósításra kerül az összeghatár eléréséig. Az öregségi nyugdíjkorhatár elérésével a korlátozás megszűnik.
Az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. A szünetelés időtartama alatt az érintett személy nyugdíjasnak minősül. Amennyiben az érintett személy a jogviszonyának a megszűnését igazolja, nyugdíja újra folyósítható.
Fontos, hogy a nyugellátásban részesülő személy minden olyan adatot be kell, hogy jelentsen a nyugdíjbiztosítási szervnek, amely a jogosultságát vagy annak folyósítását érinti.
Dr. Kéri Ádám
jogi szakértő
LIGA Szakszervezetek
